Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Általános
információk
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Magyarország legkeletibb megyéje. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia
délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye és
Szlovákia határolja. Megyeszékhely: Nyíregyháza. Területe 5936,45 km²,
népessége 560 429 fő. Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is
található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre.
Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a megyéhez, a
Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a
Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része
tartozik a megyéhez. A megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m), de
jelentős még a Hoportyó (183 m) is. A megyében sok helyen található érintetlen
természeti környezet, ahol igen ritka növény- és állatfajok fordulnak elő.
Látnivalók
Máriapócsi
Bazilika
Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye
Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a
görögkatolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon
túlról is. A kis nyírségi község történetéről nem sokat tudunk. Neve: Polch,
vagy Powch 1280-ban tűnik fel először. A község jelentősége és híre az 1696-os
évvel kezdődik. Pócs neve összeforrt Mária nevével, s erre az ottani események
adnak magyarázatot. 1696. november 4-én , miközben a kis fatemplomban Papp
Dániel lelkész a Szent Liturgiát végezte, Eöry Mihály pócsi földműves arra lett
figyelmes, hogy az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeméből
bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a
jelenlevőket. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb
megszakításokkal egészen december 8-ig. 1715. augusztus 1-jén Papp Mihály
fiatal paróchus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor Molnár János kántor
észrevette a kép könnyezését. A máriapócsi kegyhely újabb nevezetes eseménye, a
kegykép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. A könnyezés tényét
egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította a könnyezés
valódiságát. Máriapócs történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18.,
amikor a Magyarországot meglátogató II. János Pál pápa bizánci szertartású
Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.
A templom 07.00-19.00 között
látogatható.
Nyírbátor
református templom
Nyírbátor Dombtetőn
emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű Nyírbátori református
templom. Délkeletre tőle magasodik a fából ácsolt vaskos, zsindellyel fedett
harangláb (épült 1640 körül).
Először 1326-ban említi oklevél
Nyírbátor templomát. 1433-ban említik azt a kápolnát, amelynek alapfalai a mai
református templomtól északnyugatra kerültek elő a régészeti ásatásnak
köszönhetően (1958). 1480-ban kezdte el építtetni a ma is álló templomot Báthory
István erdélyi vajda. 1963-1964 között került sor a templom restaurálására.
Évente júliusban rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok rendezvénysorozatát,
amelynek során a hangversenyeket ebben a templomban tartják.
A monumentális gótikus csarnoktemplom
nyugati homlokzata elé (a délnyugati sarokhoz) épült egy kisméretű, négyszögű
torony. A szentély sokszögű, északkeleten hozzá tartozik a hajdan emeletes
sekrestye (földszintje megmaradt). A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus ajtó.
Fölötte reneszánsz stílusú, 12 palmettából álló koszorú övezi a Báthory-címert.
Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet
délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg. A karcsú faloszlopok
diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős
kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű
Báthory-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz
stílusú oltáriszentség-fülkét.
Tákos
református templom „A mezitlábas Notre Dame”
A tákosi templom 1766-ban épült,
1784-ben nyugat felé nagyobbították. Azóta csaknem változatlan formában
láthatjuk. A község sohasem volt jómódú, így nem tudta lerombolni és tartósabb
anyagból újraépíteni a templomát. Talán ennek köszönhetjük e múlhatatlan értékű
épület fennmaradását. Favázas úgynevezett paticsfalú (cölöpök köré vert
vályogból épült) épület. Zsindelytetős, belül ötvennyolc táblás famennyezet
díszíti. Az első ránézésre szegényesnek ható egyhajós templom belső berendezési
tárgyai egységes egészként hatnak. A táblákat Lándor Ferenc asztalos mester
készítette.A fő motívumok: rózsa, tulipán, szívvirág.A templomban faragott
szószék, faragott és festett padok vannak. A templom nyugati oldalánál
fazsindelyes haranglábat találunk. A jelenlegi építményt 1986-ban építették fel
az eredeti 1757-ben készült építmény fényképei alapján. A mennyezeten 58
festett kazettát látunk, amely népi építészetünk egyik páratlan remeke. Minden
kazettán más-más virágmotívumot szemlélhetünk, és a közéjük illesztett
feliratos táblákról leolvashatjuk a templomépítés történetét.
Csaroda
református templom
A csarodai református templom a Csaroda
patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton, az egykor
mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a
kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű református temploma. A
13. század végén épült templom a Káta nemzetséghez köthető. A 16. század
folyamán került a reformátusok birtokába. A templom részleges helyreállítására
1901/2-ben került sor, ekkor konzerválták a szentélyben és a diadalíven
előkerült középkori falfestményeket. Nagyobb szabású műemléki kutatásra és
helyreállításra 1971-1975 között került sor. Ekkor találták meg és konzerválták
az alakos falfestményeket és a népies festés addig letakart nagy felületeit is
akkor tették láthatóvá. A megrongálódott tetőt, a homlokzat fölújítását és a
falképek restaurálását a millenniumi műemlék helyreállítások keretében végezték
el. A templomba belépve balra a nyugati fal mentén húzódó karzatot láthatjuk,
amelyet két vaskos oszlop tart. A karzat alatt találjuk Rhédey Ferenc feliratos
fa epitáfiumát (1758). A döngölt agyag padlójú templom 1777-ben készült, minta
nélküli kazettás famennyezete valaha a reformátusok által fehérre meszelt
templom hangsúlyos eleme volt, a díszes, csigás koronájú (1770-ben készült)
szószékkel együtt. A templom falát 1642-ben hímzésre emlékeztető, virágos-leveles
kék-vörös mintákkal pingálták tele. Amióta föltárták és restaurálták a
középkori freskókat, azóta megváltozott a templombelső hangulata. A
keresztboltozatú szentélyt a hajótól enyhén csúcsosodó diadalív választja el. A
templom különleges értékei közé tartoznak a helyreállítás során megtalált
freskók: János apostol, Koma és Damján, Pál és Péter apostol alakja látható a
szószék mögötti falfelületen, a diadalíven és a szentélyben sorakoznak az
apostolok képei.
Szatmárcseke
református templom
A szatmárcsekei református templom
hírneves, 1729-ben épített fatoronya 1865. július 2.-án reggel leégett. A tűz
martalékává vált a toronyban lévő két harang is, amelyeket 1787-ben, illetve
1800-ban öntöttek. A szatmárcsekei református templom kőtornya 1920-ra készült
el. A templom építésével párhuzamosan átalakították a lelkészlakot is.
1815-től 1838. augusztus 24-én
bekövetkezett haláláig itt élt Kölcsey Ferenc költő; itt írta a Himnuszt 1823.
január 22-én. A Kölcsey-kúria helyén álló Művelődési Házban emlékszobát rendeztek
be a tiszteletére. Az épület előtt áll Kölcsey Ferenc egész alakos bronzszobra,
melyet a Himnusz születésének 150., s a költő halálának 135. évfordulójára állítottak
fel. Csónak alakú, faragott fejfák sokasága mellett haladva érjük el Kölcsey
Ferenc fehérmárvány klasszicista stílusú síremlékét a szatmárcsekei református
temetőben.
Túristvándi
vízimalom
Túristvándi természeti értékekben
rendkívül gazdag. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik a település
külterületének 90%-a. A külterületnek jelentős részét képezik a mocsarak és
ecsetpázsitos rétek. Megtalálhatók olyan ritka növények, mint a tündérrózsa, a
réti füzény, a sárga nőszirom. A Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozik a
hiedelem szerinti kuructemető, a tölgyesekkel határolt ősgyepes Rókás is. A Túr-folyó partját értékes, védett fasorok
övezik. Az erdőterületek nagy részét tölgyesek, kisebb részét akácosok,
valamint kemény lombú fák borítják. A Túrban csuka, harcsa, ponty, márna,
kecsege, dévérkeszeg és egyéb halfaj él. Olyan ritka állatok is megtalálhatóak,
mint a keresztes vipera.
A vízimalom népi stílusban épült,
alulcsapós, három hajtókerekes épület. Az épület belsejét 11 ablak világítja
meg. Kívülről 3 erkély díszíti, melyekről csodálatos kilátásra van lehetőség a
környékre és a folyócskára. Teteje fazsindellyel fedett, melyen két torony
található. Az épület déli oldalán találhatók a kerekek, a vízi láda és a
duzzasztó zsilip, mely szerkezetek a malom "lelke". 1927-ben Ganz
hengerszékek kerültek beszerelésre, melyek által a gabonák őrlése jobb
minőségűvé vált.
Belépőjegy árak: Felnőtt 200.-
Ft/fő; Gyermek, diák, nyugdíjas 100.-
Ft/fő
Vaja
vármúzeum
Már 1554-ben itt emelkedett egy kisebb
kúriájuk, de a jelenlegi, téglalap alapú, vastag falú épületet csak a XVII.
század elején létesítették a kor reneszánsz stílusában. A XVII. században
jelentős mértékben átépítették, erre utal a földszinti nagyterem boltozatának
1650-ből származó felirata. Előbb az északi, majd a déli tornyot csatolták a
sarkaira, így ezek lőréseiből a védők tűz alatt tudták tartani a támadó
ellenséget. A Habsburg császári ház önkényuralma ellen kirobbant 1703-as
felkelés idején a nagyságos fejedelem belső udvari köréhez tartozó Vay Ádám –
marsall, a munkácsi vár főkapitánya – élt a várkastély falai között. II. Rákóczi
Ferenc kétszer járt Vaján, ebből a második alkalommal személyesen találkozott a
Habsburg fegyveres erők parancsnokával, gróf Pálffy János horvát bánnal, aki
megpróbálta rávenni a császár előtti meghódolásra, ezért cserébe visszakapta
volna magánvagyonát. A felkelés vezetője azonban nem akarván cserbenhagyni
országa népét, elutasította a kegyelmi ajánlatot. A várkastély szerencsésen
túlélte II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcát, és mivel nem számították a
lerombolásra ítélt magyar várak közé, nem robbantották fel a császári
hadmérnökök sem. Egy 1712-ből származó összeírás a nemesi lakot gazdasági
épületeivel és kertjével együtt mindösszesen ötszáz forintra értékelte, tehát
akkoriban elhanyagolt lehetett. Lassú romlását 1964-ben a benne létrehozott Vay
Ádám Múzeum megnyitása állította meg. A XXI. század elején végzett nagyszabású
helyreállítási munkálatok óta ismét régi fényében pompázik a vajai reneszánsz
várkastély.
Állandó
kiállítások:
- Felső-Tiszavidék szerepe a
Rákóczi-szabadságharcban,
- A Rákóczi koraszak államigazgatása,
- A Vay-család története,
- XVIII-XIX. századi főúri bútorok.
Nyitva
tartás:
Április
1.- Október 31.-ig :K-V -ig 10-18 óráig
November
1. - Március 31.-ig H-P -ig 8-16 óráig
Jegyáraink
:
Felnőtt belépő : 600 Ft Kedvezményes (nyugdíjas, diák) belépő
: 300 Ft
Sétáló
jegy : 200 Ft
Tárlatvezetés
:
30 fő alatti csoport esetén: 2000 Ft 30 fő felett: 3000 Ft
Lista:
Mátészalka:
Múzeum
Mátészalkai zsinagóga
Szent István lovasszobra
Árpád vezér díszkút
Pusztasándori várrom
Nyírbátor:
Báthori-várkastély
Minorita templom
Református
templom és fa harangtorony
Baktalórántháza
Katolikus templom
Dégenfeld-kastély parkja
Baktai-erdő
Balkány
Gencsy-kastély
Református templom
Benedek István szülőháza
Gődény-kúria
Csaroda
Református templom és fa harangláb
Báb-tava és Nyíres-tó
Csenger – Református templom
Csengersima – Református templom
Kisvárda
Kisvárdai vár
Kocsord - Kastélypark
Lónya
Lónyay-család kriptája
Református templom és fa harangláb
Egykori Lónyay-kastély parkja
Lónyai-erdő és vadászház
Máriapócs
Görög katolikus kegytemplom
A pápalátogatás emlékparkja
Szabolcs
Honfoglalás kori földvár
Református templom
Szatmárcseke – Református temető
Tarpa
Régi falukép
Református templom
Szárazmalom
Nagyhegy
Tarpai-tölgyes
Tákos – Református templom és fa harangláb
Túristvándi
– Vízimalom,
Vaja
Vajai-tó
Vaja
várkastélya
Vajai várkert Természetvédelmi Terület
Vámosoroszi – Református templom
