Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót
jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri
skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és
göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő
néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi
helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi
települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.
Magyarország
kiemelkedő népművészeti tájai
A mai Magyarország területén számon tartott
főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etnokulturális jelenségek
(népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul.
Ennek megfelelően a következő néprajzi tájakat és csoportokat különböztetjük meg:
Göcsej, Őrség,
Somogyország, Zselic, Ormánság, Hegyhát, Tolnai-Sárköz, Mezőföld,
Balaton-felvidék, Bakony, Rábaköz, Hanság és Szigetköz, Bácska
(északi sávja), Kiskunság, Kalocsai-Sárköz, Háromváros, Jászság, Nagykunság,
Békés, Sárrét, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Rétköz, Beregi-Tiszahát,
Bodrogköz, Galgamente, Palócság, Matyóföld, Cserehát, Hegyalja
és Hegyköz.
Az észak-magyarországi régió két
legjelentősebb népcsoportját alkotják a matyók és a palócok.
Matyók:
Matyóknak nevezik a református környezetben
katolikus vallásukat megtartó közösség tagjait, pontosan meghatározható három
településen: Mezőkövesden, Tardon és
Szentistvánban. A matyó népművészetet a gazdagon díszített, színpompás hímzés
jellemzi. A Matyó Múzeum teljes áttekintést ad a
matyóság életmódjáról, kultúrájáról, hagyományairól.
Palócok:
A matyókkal ellentétben a palócok földrajzi
elhelyezkedése nehezen meghatározható, de a kutatók szerint Borsod megye
nyugati, Heves megye északi részén, főként pedig Nógrád területén lelhetők fel
az erre a kultúrára jellemző hagyományok. Ezek nem annyira az egységes
népviseletben, mint inkább a nyelvi sajátosságokban, valamint a jeles napokhoz
kötődő népszokásokban jelennek meg. A népcsoport hagyományainak legátfogóbb
bemutatását a balassagyarmati Palóc Múzeum vállalta.
Néprajz
Kulturális adottságaink közül kiemelkedő a
magyar folklór és népművészet.
Magyar népművészeti tárgyi emlékek: cserépedények, hímzések, lőportartók, ácsolt ládák, cserépformák,
mázatlan cserépedények, vésett és rótt geometrikus mintás, valamint a népművészetben
használatos képek, piros színösszeállítás, virágornametika.
A népszokás tradicionális, attraktív idegenforgalmi
rendezvénnyé vált, pl: mohácsi busójárás, hortobágyi hídivásár, szüreti rendezvények. Egyes néprajzi
csoportok rendezvénysorozatai: pl. hortobágyi lovasnapok, rábaközi napok,
dunamenti folklórfesztivál.
Néprajzi múzeumok
A legrégibb és legnagyobb intézmény a Néprajzi
Múzeum Budapesten. Emellett vidéki múzeumok is gazdag gyűjteménnyel
rendelkeznek.
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
Göcseji Falumúzeum, – Zalaegerszeg
Őrségi Népi Műemlékegyüttes – Szalafő-Pityerszer
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – Ópusztaszer
Sóstói Múzeumfalu – Nyíregyháza
Vasi
Múzeumfalu – Szombathely
Hollókői Falumúzeum – Hollókő
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Nagyvázsony
Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tihany
Tiszaalpár
