Keresztény és zsidó vallás
Természeti
ill. pogány ünnep
|
Zsidó
ünnep
|
Keresztény
ünnep
|
tavasz
|
Széder-Peszah
|
Húsvét
|
első
aratás
|
Sávuot
|
Pünkösd
|
Jom
Kippur (engesztelés)
|
||
második
aratás
|
Szukot
(sátoros ünnep)
|
Szt.
István
|
újév
|
Ros
hásná
|
Újév
|
téli
napforduló
|
Hanuka
|
Karácsony
|
télvége
|
Purim
(zs. farsang)
|
farsang
|
Monoteizmus – egyistenhit mindkettőnél
|
|
tízparancsolatot elfogadja, előírja mindkét
egyház
|
|
Húsvét ünnep, Krisztus feltámadása
|
Húsvét ünnep, szabadulás Egyiptomból
|
December végén Karácsony ünnep
|
December végén Hanuka ünnep
|
Vasárnap a 7. nap, pihenőnap.
|
Szombat a 7. nap, pihenőnap. Ortodoxoknál
szó szerint, tehát tilos dolgozni.
|
Étkezési szokások:
§ Nincs étel-tilalom
§ Húsvét előtt böjt, mikor (egyesek 40 napig,
mások csak e 40 nap péntekjein) nem esznek húst – halat lehet – és csak napi
3 x táplálkoznak (nasi nincs!)
|
Étkezési szokások:
§ Sertést nem esznek
§ Tejtermék nem lehet együtt hústermékkel (két
hűtőjük van)
§ Csak a kóser a „kóser” – meghatározott
szertartás szerint elkészített, feldolgozott, gyártott étel
|
2 milliárd hívő
|
14 millió hívő
|
világvallás
|
hivatalosan világvallás, inkább
nemzet-vallás
|
Nap 00-24 óráig tart
|
Nap napnyugtától napnyugtáig tart
|