1990 után fokozatosan fellendült az idegenforgalom. A leromlott állapotú üdülőket – nagyrészt szállodává alakítva – felújították új tulajdonosaik. Az utóbbi években történtek lépések a télisport-lehetőségek bővítésére, a Kékes síparadicsommá való alakítására is, de a tartós, vastag hóréteget csupán négy-öt évenként hozó telek csak visszafogott fejlesztésekre ösztönöznek. A 2000-es évek közepén Mátraszentistván sípályáit egy nagyobb beruházás során felújították és bővítették.
A Mátra fő üdülőhelyei:
A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus.
Mátrafüred: a Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely. Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai a fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó.
Sástó: Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó.
Mátraháza: több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott „Pagoda”. Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.
Kékestető: hazánk legmagasabb csúcsa körül is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt – megfelelő hóviszonyok esetén – télen különösen nagy népszerűségnek örvend.
Galyatető: az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel.
Mátraszentimre: tájház, Három falu temploma és fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút.
Parád: Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz, amelyet palackoznak is. A közeli
Parádsasvár kastélyáról híres.
Eger
Eger Heves megye székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb, és egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert.
Látnivalók:
Egri vár és Dobó István Vármúzeum (Vár 1.)
(Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői (1552-ben, Dobó István
parancsnoksága alatt) meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló
hadai ellenében.)
Harangöntő emlékszoba Harangöntő-ház,
Harangöntő u. 4..
az egri bazilika (Pyrker tér), minorita
templom (Dobó István tér 4.)
a ciszterek temploma (Széchenyi István u. 15.)
a
ferences templom (Kossuth Lajos u. 14.)
a szervita templom (Servita u. 21.)
a Jézus
Szíve templom (Maklári út 91.)
az érseki palota (Széchenyi u. 1–3.)
Gárdonyi Géza Színház
Uránia Mozi
Művészetek Háza
Egyéb: A Kossuth utca barokk épületei; egyebek
közt: a megyeháza (fő nevezetessége a Fazola-kapu), a nagypréposti palota (ma a
megyei könyvtár), a kispréposti palota, a líceum (ma az Eszterházy Károly
Tanárképző Főiskola főépülete), a Dobó István tér, a Az Egri Dohánygyár
története, a Egri minaret (török kori), a Bitskey Aladár uszoda, a
Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A
ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan
összekapcsolódott az egri borok hírnevével, a Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő:
Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi
fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a
török hódoltság idején törökök építették rituális célból; ma gyógyfürdő.
Radonos vize Magyarországon egyedülálló; főképp mozgásszervi betegségek kezelésére
használják, és az Egri Termál- és Élményfürdő.
Szilvásvárad:
Szalajka-völgy
Fátyol-vízesés
Istállós-kői-barlang
Kalapat-hegyi kilátó
őserdő
Erdei múzeum
Szilvásváradi Erdei Vasút
Lovas múzeum
lovas stadion
Orbán-ház
lipicai ménes
református kerektemplom
Erdődy-Pallavicini-kastély
Börtönmúzeum
Egerszalók:
Római katolikus templom.
Római katolikus plébániaház.
Nepomuki Szent János szobor.
Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd
Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás
felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az
1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A
skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják.
Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja
vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben
az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.
Borospincék.
Matyók:
Matyó népviselet: sok színben pompázó hímzései, látványos népviselete és szokásai.
A matyók a palócok déli csoportjához tartoznak (Mezőkövesd, Szentistván, Tard - matyó). A matyók mind katolikusok.
Csúcsban végződő főkötő, harang alakú szoknya (csak bokánál szélesedik ki), hosszú, keskeny hímzett kötény. A legények is hímzett kötényt hordanak, és nagy bokrétájú, széles szalagú ún. Barczi-kalapot.
