A Világörökséggé nyilvánítás rendszere és
feltételei röviden – és Magyarországra szabottan:
·
a javaslat benyújtása a
Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál (VÖMNB)
·
amennyiben a VÖMNB a javaslatot
arra érdemesnek találja, akkor felveszi a helyszínt a magyar Várományosi
Listára
·
a magyar Várományosi Listáról
szakmai, és egyben „stratégiai” szempontok mérlegelésével kiválasztott egy-egy
helyszínt a Magyar Állam képviseletében a mindenkori Kormány terjeszti elő a
Világörökség Bizottságnak a Világörökségi Listára történő felvételre
·
ha az előterjesztés a Világörökség
Bizottság által felállított szabályoknak teljes mértékben megfelel (ezt a
Világörökség Központ vizsgálja felül), a Bizottság bírálatra elfogadja a
felterjesztést, amelyet megküld tanácsadó és szakértői szervezeteinek (ICOMOS,
IUCN) a dokumentáció és a helyszín véleményezésére és ellenőrzésére, valamint a
felvétellel kapcsolatos javaslat megfogalmazására
·
a tanácsadó szervezet jelentése,
illetve javaslata alapján a Világörökség Bizottság éves ülésén dönt a
felvételről.
Budapest világörökségi helyszínei
Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális)
Az
Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti) –
Szlovákiával közös
Az
ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996.
Kulturális)
Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta (1999. Kulturális – kultúrtáj)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális – kultúrtáj) –
Ausztriával közös
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (2002. Kulturális – kultúrtáj)
Hollókő:
Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja,
amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A
Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül
Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a
Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes
jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított
falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan,
páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő
napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település.
Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.
Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a
község.
Aggteleki és Szlovák karszt:
Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése
alapján 1995-ben kerültek az UNESCO Világörökség listájára a
Gömör–Tornai-karsztvidék, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt
(Tornai-karszt) barlangjai. A két ország határvidékének barlangjaiban nemcsak
egyedülálló természeti, de gazdag kultúrtörténeti értékeket is találhatunk. A
döntésnél figyelembe vették természeti formák rendkívüli változatosságát,
komplexitását és viszonylagos érintetlenségét. A terület jelenleg ismert 712
barlangjából 273 nyílik Magyarországon. A mintegy 2 millió éve kialakult
barlangok rendkívül változatosak: a legtöbb folyóvizes eredetű, de akad itt a
beszivárgó vizek oldó hatására kialakult zsomboly (aknabarlang) és a mélyből
feltörő vizek által formált barlang is. A listát 2000-ben bővítették ki a
Dobsinai-jégbarlanggal.
